Mégis mire költsünk el 100.000 eurót? Van mire.
Butka Gergely, a szatmárnémeti RMDSZ városi tanácsosának válasza a polgármester kérdésére.
Tisztelt Polgármester úr, Ön egy február 7-i tévéadásban "válogatott" jelzőkkel illetett engem: „intellektuális infantilizmussal" vádolt, „Istentelen ember"-nek titulált egy olyan hangnemben, amely nem méltó egy polgármesterhez, legalábbis itt, nálunk, Erdélyben. Az ominózus 100 ezer eurós korcsolyapályáról Ön is kijelentette, hogy nem prioritás a városnak, most mégis retorikusan megkérdezte, "mondja meg Butka mit csinálna ezzel az összeggel". Hát legyen, röviden felvázolom a tényeket:
- Először is, nemhogy a szavazásig, de mostanáig sem kaptak a tanácsosok az Ön szakembereitől még egy 3 soros indoklást sem: hová kerülne a jégpálya, ki működtetné, nincs egy költségelemzés, csak egy szó a táblázatban: "patinuar", így U betűvel. Persze a többi párt képviselőivel is egyetértettünk abban, hogy ez a terv nem megalapozott ,és a bizottságok nem is javasolták a költségvetésbe való beépítését, mégis valamilyen csoda folytán visszakerült az excel táblázatba.
- Eddig is lehetett korcsolyázni a városban, hiszen a régióban számos vállalkozás foglalkozik bérbeadással, működtetéssel. Ha Ön ingyenes használatba szeretné adni a szatmáriaknak, nem fontos megvenni, kitalálhatnak egy olyan konstrukciót is, amelyben csak a belépőjegyek árát fizetné a Polgármesteri Hivatal, ez ugyanis sokkal olcsóbb megoldás.
- Persze a 100.000 eurós vételár mellett felmerülnek egyéb költségek is: szállítás, logisztika, raktározás, össze- és szétszerelés, karbantartás, az esetleges meghibásodások helyrehozatala. Önök felmérték ezen plusz költségek mértékét? Kiszámolták, hogy mennyibe is kerül ez pontosan? Hány év alatt térül meg a befektetés?
- Ez a beruházás közpénzből jön létre, a szatmári adófizetők pénzéből. Ha egy átlagos lakás évi adója 200RON, hány szatmári család kell befizesse az adóját ahhoz, hogy Önök tudjanak korcsolyapályát venni? 2.250 család kell dolgozzon azért, hogy mások legyen hol korcsolyázzanak. Ezt nevezhetnénk „gazdasági infantilizmusnak" is...
Ha már úgyis rákérdezett arra, hogy mire tudnánk használni ezt az összeget, adok pár példát, de a lakosság többet is fel tudna sorolni:
- 100.000 euróból 10 óvodában vagy iskolában végezhetnénk el egyenként 10.000 eurós javítási munkákat;
- 100.000 euróból lehetne vásárolni 600 hőszigetelő (termopán) ablakot az oktatási intézményeknek, hogy a jövő generációja ne huzatos ablakok mellett üljön az osztályteremben;
- 100.000 euróból pontosan 5 játszóteret lehet építeni a lakónegyedekben a magyar, román, sváb és roma gyermekeknek;
- Több ezer rászoruló szatmári lakos számára nyújthatnának szociális szolgáltatásokat. Sokuknak cipőre sincs pénze, nemhogy korcsolyára;
- Ezeken kívül biztos vagyok benne, hogy számtalan helye lenne ennek a jelentős összegnek.
- Apropó, Önök 6 hónapja nem tudnak kicserélni egy játszótéri elemet a Kossuth-kertben, pontosabban tavaly július óta. Hogyan fognak egy 100.000 eurós korcsolyapályára vigyázni? Ezt nevezhetnénk „közigazgatási infantilizmusnak" is...
Az Ön további, személyes sértéseit nem kommentálom. Nem az én stílusom, és úgy általában, itt, Szatmárnémetiben nem szokás egymást a szemétdombra küldeni meg lekaratistázni, én pedig nem vagyok hajlandó átvenni ezt a balkáni stílust és nyelvezetet. Nem szeretnék partner lenni abban a játékban sem, amelyet Ön az ilyen látszat-konfliktusokkal generál, hogy elvonja a lakosság figyelmét a város hangsúlyos problémáiról. Egy polgármester el kell fogadja a konstruktív kritikát is. Mandátumom első pillanatától kezdve bebizonyítottam objektivitásomat és ezt szeretném megőrizni a továbbiakban is: ezentúl is partnere leszek minden olyan tevékenységben, amelyet Ön a város érdekében fog kezdeményezni.
Tisztelettel,
Butka Gergely
városi tanácsos
